A Fidesz nagyon jól kommunikál, ez igaz. A blogoszférában ezt korábban egyedül Kóczián vette észre.

"Ez az egyetlen esélyünk, hogy a válságból való kilábalással párhuzamosan a reformokra is sor kerüljön"

Majdnem két év eltelt, és semmi reform. Ha lesz reform, az már a Bajnai-kormány dolga lesz. A Fidesz meg majd az ingatlanadó bevezetése után rendezhet tüntetést, hogy ne vegyék el a ZEMBEREK házait.

@Fritz David: Semmi reform alatt a 1. jogszabályi, 2. államigazgatási, 3. média-, 4. egészségügyi, 5. oktatási, 6. nyugdíjreform folyamatokra gondolsz? Nekem a 6 többnek tűnik a 0-nál, és a matematikát is a magam oldalán vélem.

@Vértes László: A jogszabályinak nulla a jelentősége, a jogászokon és jogászkodókon kívül senkit sem érdekel. Az államigazgatási reformnak van ugyan valóságos (értsd: gazdasági) jelentősége, de elenyészően kicsi. Amit egy év alatt megtakarítanak az államigazgatás karcsúsításával, azt elbukják két hét alatt egy kötvénypiaci hozamemelkedésen. A médiatörvénynek eddig annyi eredménye volt, hogy támadási felületet kínált a nyugatiak számára. Az egészségügyben eddig nem történt érdemi előrelépés. Az oktatási reformnak valóságos jelentősége van, kb. akkora, mint az államigazgatásinak. A többit ld. ott. A nyugdíjreformról sokat beszélnek, de még nem tény. Ami eddig történt, azt ld. az államigazgatásnál.

Az, hogy hány db reform volt, nem lényeges, mert a lényeg az, hogy hány Ft a hatása a reformoknak. 500 reformjuk is lehetne, ha ezeknek zéró lenne a hatásuk a költségvetésre. Az érvelés, amit alkalmazol, Gyurcsány érvelése. Gyurcsány azt hitte, hogy attól lesz nagy államférfi, hogy hetente meghirdet egy reformot. Valójában a jó kormányzás nem azt jelenti, hogy nagy a másodpercenként meghirdetett reformok száma, hanem a jó kormányzásra az jellemző, hogy megoldja egy ország bizonyos problémáit. Jelenleg a Gyurcsány idején megszokott látvány- és fráziskormányzás zajlik bombasztikus bejelentésekkel és majdnem nulla valóságos hatással.

A Fidesz melyik reformja csökkenti az államfüggő vállalkozók által a gazdaságból kivont pénz mennyiségét, és melyik reform enyhíti az országot eltartó termelők terheit? A Fidesz melyik reformja csökkenti a nyugdíjtömeget? Ezek a lényeges kérdések, és nem mentség a Fidesznek, hogy egyik kormány sem tudott mit kezdeni ezekkel a problémákkal.

Természetesen a Fidesz nem hülyékből áll, nem azért nem tudta megoldani ezeket, mert buta hozzájuk, hanem azért, mert ahogy sajtónyelven mondani szokták, "hiányzott a politikai akarat".

@Fritz David: Szerinted melyik reform hoz bevételt az első évben?

@Vértes László: Kórházprivatizáció, egyetemek bezárása, létszámleépítés a közszférában, megyei és települési önkormányzati létszámleépítés, nyugdíjcsökkentés, szociális ellátások megkurtítása, nyugdíjkorhatár emelése, kulturális kiadások lenullázása, gazdaságfejlesztési programok leállítása - 10 perc alatt fel tudnék sorolni annyi reformlépést, amivel 2-3 ezer milliárdot megtakarítana az állam az első évben és ennél sokkal többet később. 2-3 éves távlatban pedig az iskolák számát is lehetne csökkenteni (összevonás, pedagóguselbocsátás), az önkormányzatok számát minimálisra csökkenteni (mondjuk 3000 önkormányzat helyett 100 központilag kinevezett prefektúra). Ezek lennének a komoly lépések, nem azok, amikkel a Fidesz húzza az időt.

Megjegyzem: nem 100%-ig igaz, hogy csak a gazdasági hatású intézkedések fontosak. Pl. a bolti tolvajok elzárása egy jó ötlet, az uzsorások elleni hadjárat szintén. Viszont ezen a téren is látszik a kormány nem elégséges elkötelezettsége, tehát a látványpolitizálás. Ha ugyanis komolyan gondolnák a törvények szigorítását, akkor rengeteg börtön épülne országszerte. Ennek persze nyoma sem látszik.

@Fritz David: Úgy próbálsz drukkolni a kormánynak, hogy az beledögölne, ha hallgatna rád. :)

Ehhez jogod van, de nekem is, hogy rámutassak.

@Vértes László:

Nem drukkolok a kormánynak. Akkor drukkolnék neki, ha kicsit is jó irányba haladna.

A Fidesz elméletileg jobboldali párt. A jobboldali pártok elméletileg a versenyt hirdetik az egyenlősdivel szemben, a hatékonyságot a szolidaritással szemben, és csökkentik az állami újraelosztás gazdasági szerepét. Efféle politikát folytatott a Fidesz '98-'02 között. Sokan, akik rá szavaztak, azt várták, hogy hasonló politikát fog folytatni. Az általam leírt "álomprogram" egy olyan program, amit egy jobboldali kormány végrehajtott volna. Nagyon hasonlókat (csak mérsékeltebben) ígért Járai is 2010 elején, aztán valahogy kiszorult a legbelső körből.

Ha a Fidesz végrehajtott volna egy jobboldali programot (a 29 pontra emlékszünk még? biztató kezdet volt), akkor most nem itt tartanánk.

Nem baj, majd talán a Bajnai-kormány idején kialakul egy olyan ellenzék, amely mer jobboldali lenni.

@Fritz David: Gazdasági válság idején nem célszerű individualista programot végrehajtani. Ilyenkor szolidaritásra van szükség.

A nyugdíjrendszer megmentését szintén a szolidaritás és nem a kötelező magánpénztárak segítik. A Fidesz bölcsen olyan programot követ, amilyet az idők diktálnak. Ha más ellenzékre vágysz, alakítsd. Sok helyen elhelyezett kommentjeimmel én is ezt teszem. Csak éppen nemzeti irányba tolom őket, és nem az individualizmus felé. Szabad országban élünk, dolgozz te is a magadénak érzett közösségért.

@Vértes László:

"Szolidaritásra van szükség" - ez ideológiai szöveg. A nem-ideologikus, nem politikus, hanem őszinte szöveg meg úgy hangozna, hogy "Szolidaritásra van szükségE" valakiknek.

Nem akarok regényeket idegépelni, ezért csak egy apróságot említenék meg.

A rendszerváltó országok körében kétféle "modell" dívott az utóbbi 20 évben. Volt egy magyar modell és egy román-balti-szlovák modell. Az előbbire a szolidaritás erőltetése volt jellemző, az utóbbira a szolidaritás felmondása.

Minden rendszerváltó ország egyik fő problémája az volt, hogy a gazdaság versenyképtelen része megszűnt, és ami az átalakulás után visszamaradt, az kevesebb embert tudott foglalkoztatni, mint a régi szocialista gazdaság. Erre a problémára kétféle válasz született. A román, balti, bolgár és később szlovák válasz az, hogy aki nem talál munkát, az menjen külföldre. Ezekből az országokból a lakosság 10-20%-a kivándorolt 1990 után.

Magyarországon az a döntés született, és ez volt az összes kormány egyik közös programpontja, hogy továbbra is az összes állampolgár közösségében gondolkodnak, és megakadályoznak egy milliós kivándorlást (illetve a nyomornegyedek kialakulását, az éhséglázadásokat stb.), és mindenkit bent tartanak az országban. Ennek érdekében egy túlméretezett szociális ellátórendszer alakult ki. A tartós munkanélkülinek nem azt mondták, hogy el lehet menni Spanyolországba narancsot szedni, hanem azt, hogy kapsz rokkantnyugdíjat. A murciai román narancsszedő ma olyan életszínvonalon él, amiről egy átlag észak-alföldi munkás is csak álmodik, nemhogy a leszázalékolt ex-vasmunkás.

Évekig az volt a helyzet, hogy pl. a gyorsabb szlovák vagy román gazdasági növekedéssel szembe lehetett állítani, hogy bezzeg Magyarországon micsoda szociális kohézió van. Ez azonban csak átmenetileg volt hihető. Mostanra már teljesen nyilvánvaló lett, hogy a rövid távon tetszetős "magyar modell" megbukott.

2 módon bukott meg: egyrészt az itteni szociális biztonság ellenére is megindult az utóbbi 2-3 évben a kivándorlási mozgalom (szórványos jelenség helyett divat lett, kialakulnak a migráns hálózatok, csoportnyomás nehezedik a fiatalokra, hogy vándoroljanak ki) tehát kudarcba fulladt az "itthon tartás". Másrészt pedig az ország a túlméretezett szociális költségei miatt elmaradt a gazdasági fejlődésben a nem "szolidáris" államoktól.

A soron következő lépésnek a szolidaritás felmondásának kell lennie, ez a legfontosabb államférfiúi feladat ma.

A Jobbik pl. a szolidaritás felmondása mellett áll, de teljesen rosszul csinálja, hiszen etnikumban gondolkodik.

A Fidesznek van egy jó antiszolidáris intézkedése: az egyetemi létszám csökkentése. Ez sok fiatal előtt kilátástalanná teszi az itthoni életet, és külföldre tereli őket.

Az állam jó esetben beszünteti a szociális juttatásokat, és aki nem boldogul az ország lakosságához képest alulméretezett hazai gazdaságban, az kivándorol. Az ország kormánya a maradék lakosság érdekében ügyködik. Az ország szociális kiadásai csökkennek, az adókat csökkenteni lehet, a gazdaság növekedésnek indul, a világban megjelenik egy magyar diaszpóra, ami talán - bár már elég késő - ellensúlyozni tudja a többmilliós román, lengyel, balti, bolgár stb. diaszpóra befolyását. Hazautalásaik javítják az ország fizetési mérlegét úgy, hogy közben nem az ország infrastruktúráját terhelik.

Ha mindezt most meglépné a magyar kormány, akkor az ország még lépést tudna tartani Romániával és a balti országokkal, sőt, talán Szlovákiával is. A szolidaritás erőltetésével viszont hosszú távon Moldova is elhúz mellettünk.

Ideje lenne felébredni, mert az a kb. 20 évvel ezelőtti illúzió, hogy mi a fejlett világ részét képezzük, a Föld nagy része meg nyomorog, már nem igaz. Lassan a kínaiak is elhúznak a mi életszínvonalunk mellett (ez 10-20 év kérdése), Dél-Amerika már a sarkunkban van stb. Érdekes, egyik helyen sem divat a szolidaritás meg az 50%-os újraelosztási ráta.

@Fritz David: Ez a komment egy önálló blogposzt is lehetne, szívesen kommentálnám a blogodon.

Röviden: én nem tudok semmiféle "tartsuk itthon véreinket" törekvésről, és éppen hogy antiszolidárisak voltunk idáig.