Párbeszéd közügyekről

Szólj hozzá! Konstruktív, higgadt bal-jobb-centrum eszmecsere közügyekről, stratégiai kérdésekről, jövőképekről - tabuk és gumicsontok nélkül

Utolsó kommentek

  • Vértes László: @KZS: "Mindenki mondja akkor a magáét." Egyetértek, ilyen a valódi demokrácia, a hatásosabb érvek... (2013.06.03. 11:06) Az USA és a kereszténység
  • KZS: Mindenki mondja akkor a magáét. A két említett szabadelvű demokráciát három vonás jellemzi. Többé-... (2013.06.02. 10:22) Az USA és a kereszténység
  • Vértes László: @KZS: "minden szabadelvű demokrácia, már ha van szerinted olyasmi" Az amerikai és a francia demok... (2013.06.02. 09:57) Az USA és a kereszténység
  • KZS: @Vértes László: Értem, és tiszteletben tartom, hogy ez a te másoknak nem ártó véleményed. Kicsit p... (2013.06.01. 21:22) Az USA és a kereszténység
  • Vértes László: @KZS: "Olyan polgárok állama (önkormányzata), akik nem szolgái senkinek és egyenrangúak egymással,... (2013.06.01. 19:49) Az USA és a kereszténység
  • Utolsó 20

Címkék

2011.12.17. 09:52 Vértes László

Mi történt 2006 tavaszán

A jobboldal szerint adateltitkolás történt: az MSZP-kormány szándékosan nem hozta nyilvánosságra a magyar gazdaság állapotát mutató adatokat, hogy ne veszítse el a választásokat. Draskovics Tibor pénzügyminiszter cinikusan úgy nyilatkozott,  hogy "nem akarják ezzel befolyásolni a választások menetét". Ez a nyilatkozat az antidemokratikus magatartás csúcsa (avagy mélypontja), ugyanis  a gazdaság állapota minden fejlett demokráciában befolyásolja, sőt egyenesen meghatározza a választások menetét. Így van kitalálva a demokratikus közélet, és aki ennek útját állja, az kemény antidemokrata.

Baloldali vitapartnereim ugyanakkor több fórumon emlékeztetnek rá, hogy 200 magánszemély pert indított Gyurcsány Ferenc ellen az adateltitkolásra hivatkozva, ám Gyurcsány úr első és másodfokon is megnyerte a pert. Az indokolás szerint az MSZP-kormány minden adatot az előírt időben időben és pontosan közzétett. Utánanéztem, és a felszínen valóban minden rendben lévőnek látszik, a bíróság látszólag maradéktalanul a baloldalnak ad igazat: www.nepszava.hu/articles/article.php?id=272538#null


Ugyanakkor komoly ellentmondás, hogy 2006 tavaszán az MSZP a Pannon Puma száguld, dübörög a magyar gazdaság jelszóval kampányolt, a Fidesz pedig azzal, hogy nagyon rossz helyzetbe került a magyar gazdaság, rosszabbul élünk, mint 4 éve. A választók két körben, áprilisban és májusban is a dübörgő gazdaság gondolatára szavaztak, mert az szimpatikusabbnak tűnt a többségnek. Egy hónappal később Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben elismeri, hogy az MSZP hazudott, s ezzel közvetve azt, hogy a Fidesz mondott igazat. Dübörgés helyett megszorításokra van szükség.

Ha a bíróságnak hiszünk, és minden adat időben, helyes tartalommal jelent meg, hogy lehettek a választók olyan buták, hogy nem a számoknak hittek? Ha hittek a számoknak, akkor hogy válhattak hazájuk jólétének ellenségeivé, ezáltal önmaguk tönkre tevőivé?

Ám ha minden adat időben és helyes tartalommal jelent meg, miért kellett egy hónappal később elmondani az őszödi beszédet? Mire utalt Gyurcsány úr a trükkök százainak említésével, ha a bíróság szerint nem is voltak trükkök?

Végül, ha a választók tisztában voltak vele, hogy rossz a gazdasági helyzet, és rejtélyes okból, de alapos megfontolással mégis Gyurcsány Ferenc maradása mellett döntöttek, akkor miért háborgott bárki is az őszödi beszéden? Hiszen ebben az esetben az semmi újat nem tartalmazhatott (volna) a választók számára.

Ezekből az ellentmondásokból elég világos, hogy valami hiba van a kréta körül. Valami nem stimmel a bíróság ítéletével kapcsolatban, a fenti logikai paradoxonok ugyanis nem oldhatók fel az ítélet életszerűségének megkérdőjelezése nélkül. Két szempont is eszembe jut: 1. a felperesek személyiségi joguk sérelmének tekintették az adateltitkolást, a bíróság pedig ezt, és nem a valós adatok közzétételének elmaradását vitatta; 2. a bíróság nem vizsgálta az adatok valóságtartalmát és ennek az őszödi beszéddel való lehetséges összefüggését, hanem olyan alapon döntött, hogy hivatalos nemzetközi panasz nem érkezett az adatok ellen, tehát akkor helyesnek kellett lenniük...
A jelek szerint bonyolult nemzeti érdekek mérlegelését nem bízhatjuk a jogtechnikai szempontok közé szorított bíróságra, mert ez jó, ha tíz jogos ügyből egyben eredményt hoz. Ügyvéd ismerőstől hallottam pár éve, hogy a bíróság nem igazságot szolgáltat, hanem a hatályos jogszabályokat értelmezi az általa így-úgy átlátott helyzetre. Alighanem itt is ez történt, és sietek hozzátenni, hogy nincs panaszom, álláspontom szerint a bíróságnak tényleg ez a dolga, így működik a demokratikus bírói rendszer. Annál inkább kifogásolom, hogy ezt az ítéletet a baloldal úgy idézi, mint ami tisztázza, mi történt 2006 tavaszán, és felmentést ad az MSZP-kormány viselkedésére. Közel sem tisztázza, nem is feladata tisztázni, így felmentést sem adhat. A magyar hideg polgárháború nézeteltéréseit, befagyott konfliktusait csak együtt, racionális, konstruktív együttműködés keretében rendezhetjük. Az ügy tartalmi ellentmondásait az egész társadalom érdekében végiggondolni az értelmesen viselkedő választók közös házi feladata marad.

3 komment

Címkék: politika közélet pártok


A bejegyzés trackback címe:

https://kozugyek.blog.hu/api/trackback/id/tr773470441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fritz David 2011.12.18. 14:35:15

Jogilag nem történt "adateltitkolás", politikailag igen. Ezt onnan tudjuk, hogy a bíróság Gy. F. javára ítélte meg az ügyet, a választóközönség pedig Gy. F. terhére. Fölösleges erről hosszas vitákat folytatni.

"ezt az ítéletet a baloldal úgy idézi, mint ami tisztázza, mi történt" --> jogilag tisztázza. Politikailag meg teljesen mindegy, hogy jogilag mi van tisztázva és mi nincs.

Megfigyelhető, hogy aki politikailag hátrányban van, az nekiáll jogászkodni. Aki pedig politikailag előnyben van, az a politikát nyomja előtérbe és nincs türelme a jogi piszmogáshoz.

A "legitim" szónak pl. sok jelentése van, van jogi színezetű, politikai színezetű és a kettő közötti is. Vicces volt megfigyelni 2006 őszén, ahogy a Fidesz a politikai, a szocik a jogi értelmezést erőltették mint egyedül helyeset, és esti vitaműsorokban mindenféle okostojások bizonygatták, hogy a "legitim" szó csakis egy bizonyos dolgot jelent, és ezért X téved, Y-nak viszont igaza van. Mintha azon múlna kormányok sorsa, hogy egy szót hogyan magyaráznak egy tévéműsorban.

"A magyar hideg polgárháború nézeteltéréseit, befagyott konfliktusait csak együtt, racionális, konstruktív együttműködés keretében rendezhetjük."

Hideg polgárháború? Kicsi az ország, és ehhez képest sokan szeretnének jobbágyok, kegyencek, udvari bolondok lenni. Mivel kevés helyre sok jelentkező van, ezért az értelmiségi csoportok és más, államfüggő pozícióba emelkedni akaró személyek elkeseredett harcot vívnak egymással. Ezek a csoportok nagyon hangosak és képesek befolyásolni a közhangulatot. Ez a konfliktus megoldhatatlan, mert szerkezeti adottság. Csak akkor lehetne mindenki tanácsadó, megmondóember vagy rokkantnyugdíjas, ha nagyobb lenne az ország vagy találtunk volna az Alföld alatt egy csomó olajat. Amíg ez nincs, addig sok az eszkimó és kevés a fóka, és ezen semennyi tisztázó értelmiségi vita nem segít.

De igazából ebben a többség nem vesz részt. A többségnek teljesen más problémái vannak.

Nem a polgárháború a legnagyobb veszély, hanem az, ha nincs választási lehetőség, mert a pártok politikája csak felületesen tér el egymásétól. Ez a "konszenzusveszély" szerintem jelenleg sokkal nagyobb, mint bármiféle "polgárháborús" veszély.

Vértes László · http://kozlogika.blogspot.hu/ 2011.12.18. 14:55:30

@Fritz David: Nagyon jól kifejted, legnagyobbrészt egyetértek.

Azért tartom a témát így utólag is fontosnak, mert 2006 tavaszán a választói többség fejében nem alakult ki az a gazdasági helyzetkép, aminek a későbbi adatok és az őszödi beszéd fényében eleve ki kellett volna alakulnia. Számomra és a tanulság szempontjából nem mellékes, hogy a többséget konkrétan átverték, vagy csak el akarta magával hitetni, hogy dübörög, ami nem.

Én azon dolgozom, hogy a magyar közélet a jövőben ne átverések és kiábrándulások sorozata legyen, hanem a racionálisan együttműködő választók sikersorozata. Ebben pedig segít néhány ominózus ügy tisztázása.

A hideg polgárháború alatt azt értem, hogy a közéletben láthatóan nem a közös szempontjaink a fontosak, hanem a pürhhoszi győzelmek. Ez sokba kerül, és mivel mindent a Maslow-féle szükségletpiramis alsó szintjei határoznak meg, nem mindegy, melyik látszatgyőzelmünk mekkora jóléti áldozatot jelent hosszabb távon. Igazad van, hogy a többségnek teljesen más problémái vannak: jólétiek. A jóléti problémákra pedig az irracionális ellenségeskedés együttműködésre váltása hozhat megoldást.

Egy épeszű ország választói tudják, hogy az egyik politikai oldal győzelme csak addig fokozható célszerűen, amíg a közös érdek és a jólét nem kerül veszélybe. Európa legtöbb országa a problémái többségét képes ésszerűen kezelni. Mi eddig nem viselkedtünk épeszű országként, mostantól azonban célszerű lesz.

Köszönöm a kifejezetten alapos kommentet.

Vértes László · http://kozlogika.blogspot.hu/ 2011.12.18. 15:00:24

Helyesen: pürrhoszi győzelem. Ha már javítok, az egész mondatot átírom: "A hideg polgárháború alatt azt értem, hogy a közéletben láthatóan nem a közös szempontjaink számítanak, hanem az az elv irányít, hogy még egy pürrhoszi győzelem is kívánatosabb a win-win együttműködésnél."
süti beállítások módosítása